SPORT

Gönczy Lajos, /atléta/

Az 1900as párizsi olimpián 19 évesen, mint a BEAC sportolója magasugrásban 1,75 méterrel a dobogó harmadik fokát foglalhatta el. A következő olimpiája az 1904es St. Louis-i, ahol magasugrásban negyedik helyezett lett 1,75méterrel, valamint egy ötödik helyezést ért el helyből, magasugrásból. Két év múlva, 1906-ban az athéni játékokon a második helyezést érte el 175 cm-es ugrásával.

1881. február 24-én született Szegeden. Atlétikai eredményei már a gimnáziumi évek alatt is kiemelkedőek voltak, sorra nyerte az iskolai tornaversenyeket. Jó eredményeket ért el magasugrásban, távol- és rúdugrásban. 1872-ben alakult Szegedi Torna Egylet sportolója később pedig a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (B.E.A.C.) atlétája lett.

Versenyeire állítólag vinni szokott magával néhány palack tokaji bort, mint erősítőszert, amit az edzései során is fogyasztani szokott. Verseny közben nem engedték meg neki a „doppingszer” fogyasztását, pedig borral állítólag magasabbat tudott ugrani.

A nagy versenyek közben a BEAC versenyzőjeként igen szép eredményeket ért el a hazai bajnokságokban is. Kétszeres magyar bajnok (1904, 1905), négyszeres magyar csúcstartó, legjobb eredménye az 1904-ben megugrott 182 centiméter. Az aktív versenyzéstől 1910-ben vonult vissza.

Werkner Lajos

A Nemzeti Vívó Club jól megtermett ötszörös magyar bajnok kardozója 1908ban Londonban és 1912-ben Stockholmban vívott a győztes magyar csapatban. Az olimpiák egyéni versenyei során a hatodik illetve a hetedik helyen végzett. Budapesten született, 1883. október 23-án . 1905-től a Műegyetemi AFC, 1906-tól a Nemzeti Vívó Club kardvívója volt. Öt alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Legjobb egyéni eredménye a londoni olimpián elért hatodik helyezés.

Tóth Péter

Kétszeres olimpiai bajnok kardvívó. 1908-ban a londoni olimpián a győztes kardcsapat tagja, ahogy az 1912-es stockholmi olimpián is a magyar kardcsapat erőssége volt.

1882, július 12-én született. Sportpályafutását - furcsa módon - egy pofon indította el, amit elkeseredésében ô adott a gimnázium legerősebb diákjának. A pofonból párbajkihívás lett és a későbbi bajnok a megaláztatástól való félelmében ismerkedett meg a kardvívással. A párbaj elmaradt.

Tóth Péterből azonban az szakértőink véleménye szerint korunk egyik legjobb magyar vívóját tisztelhetjük. Az alacsony termetű, látszólag gyenge fizikumú sportembert fantasztikus elszántság, győzni akarás fűti.

Részt vett a nemzetközi szövetség 1913-ban tartott alakuló ülésén is.

Prokopp Sándor

1912-ben, a stockholmi olimpián megnyerte a hadipuska 300 méteres egyéni versenyszámát. Ezzel megszerezte a magyar céllövősport és Pestszentlőrinc első olimpiai aranyérmét. Már az 1908-as londoni olimpián is indult szabadpuska versenyszámban, de helyezést akkor még nem ért el. Pályafutása során 1913-ban csapata színeiben csapatbajnokságot nyert hadipuskában.

Kassán született 1887-ben. Budapesten a Pesti Tudományegyetem Jogtudományi Karán tanult és szerzett jogi doktorátust.  Joghallgatóként 1903-ban kezdett a céllövészettel foglalkozni. 1907-ben megnyerte a főiskolai-egyetemi bajnokságot.