Nyugat
,,Nem az teszi a költőt, hogy mit akar és mit nem akar, hanem az, hogy mit tud és mit nem tud." (Ignotus)
Ha az irodalomról beszélünk napjainkban, az 1910-es években, feltétlenül szót kell ejtenünk a Nyugatról.
Az első lapszám kiadása 1908. január 1. történt meg, mely dátum a modernség hazánkban való áttörésének lett szimbóluma.
A címlap emblémája Beck Ö. Fülöp Mikes- plakettje (értékőrzés szimbóluma) lett.
A főszerkesztő Ignotus (Veigelsberg Hugó) és szerkesztőtársai Fenyő Miksa és Osvát Ernő lettek, az egyéb szerkesztői feladatokat pedig Gellért Oszkár látta el. Mecénása Hatvany Lajos, fő kritikusa Schöpflin Aladár lett.
De miért éppen ez lett a cím?
Címe tájékozódási irányt jelez:
- Nyugati francia, angol, német esztétizáló modernséget tekintik az itt publikálók mintának.
- Írói, szerkesztői több nyelven olvasó, művelt, a kortárs irodalomban is tájékozott irodalmárok.
- Céljuk a nyugati modern művészi törekvések hazai megismertetése.
- Szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió szellemi irányzataihoz kapcsolódnak.
- Világlátásuk Nietzsche, Freud, Bergson tézisein alapszanak.
Három fő feladatuknak tekintették:
- Az irodalom függetlenségének védelme
- Európai tájékozódású nemzetszemlélet
- A tehetség feltétel nélküli felkarolása
Legfontosabb feladatának mégis a kortárs Magyar irodalom művészileg legigényesebb alkotóinak összefogását tekintette.
A Nyugat a konzervatív, népnemzeti hangot kizárja, valamint a bontakozó avantgárd ízlésvilágot elutasítja, de e két véglet között teret enged a sokszínűségnek.
Előzményének a XIX. Század utolsó harmadának romantikus hagyományától eltávolodó előmodern irodalmat tekinti. Ady költészetét tartja mértékadónak a születő modernség számára. A szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió, parnasszizmus stílusirányait mutatja fel.