ÉPÍTÉSZET
1902, Országház – Budapest
Az 1882-ben kiírt tervpályázatot Steindl Imre műegyetemi tanár nyerte meg. Nemzedéktársaihoz hasonlóan ő is úgy vélte, hogy korának építészeti problémáit úgy oldhatja meg a legjobban, ha régmúlt korok stíluselemeiből viszonylag szabadon állítja össze alkotásait. Külsejének stílusa az 1830-as évek Angliájában kibontakozó Gothic Revival (gótikus újjászületés) irányzatához kötődik, kupolát helyezett monumentális alkotása középpontjába. Épp így alkalmazta az épület belső tereinek szervezésekor is a reneszánsz és a barokk elveit. 1885. október 12-én vágott bele az első kapa a Lipótvároshoz tartozó rakparti Tömő-tér laza talajába, és tizenhét éven át, átlag ezer ember dolgozott a mű elkészültén. Egész iparágakat lendített fel (pl. a márványbányászatot, izzó gyártást) a gigantikus összegbe - 18,5 millió korona helyett 38 millió aranykoronába - kerülő vállalkozás. Mintegy 176 000 köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, fél milliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére. A 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupola tornyával 96 méter magasra emelkedő épület közel 18 000 m2-t foglal el és 473 000 köbméter térfogatú. Az épület egy három és fél hónapon át készült, átlagosan 2-5 méter vastag, hatalmas betontányéron áll. 90 külső és 152 belső szobor magasodik a falakon, emellett kívül megyei és városi címerek, belül a hazai flóra virágmotívumainak sorai dekorálják a falakat. A díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség van. Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Az épület szimmetrikus szerkezete alapjában követi egy kétkamarás országgyűlés funkcióit.
1904, Pénzügyminisztérium a Várban – Budapest
A Pénzügyminisztérium épülete a budai Várban, a Szentháromság téren.Fellner Sándor 1899-ben kapott megbízást az építésre. Az alapkőletétel 1902. április 15-én történt és 1904-ig tartott.Óriási sajtóvisszhangja volt az építkezésnek. Egyrészt azért, mert a megbízást pályáztatás nélkül adták, másrészt mert az építész az akkor már létező új technikákat (vasbeton, acélszerkezet) próbálta összehozni a szemben lévő Mátyás templomhoz illő neogótikus köntössel.
1906, Szépművészeti Múzeum – Budapest
Az 1896. évi millenniumi országgyűlés törvényt hozott a különböző intézményekben őrzött képzőművészeti gyűjtemények egyesítésére, és megalapította a Szépművészeti Múzeumot. Új épületének tervezésével és kivitelezésével Schickedanz Albertet és Herzog Fülöpöt bízták meg. Az 1906-ban elkészült historizáló stílusú épületben az eredeti festmények képtárát az emeleti termekben helyezték el, a szobrászat egyetemes történetét azonban csupán gipszmásolatokkal tudták szemléltetni. Az életnagyságú szobormásolatok számára alakították ki a művészettörténet egyes korszakainak stílusát utánzó földszinti dór, ión, román, reneszánsz és barokk csarnokot.
1907,Vajdahunyad vára- Budapest
A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár".
A főbejárathoz vezető „Hidaskapu" tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna"-ként emlegetett kis templom. A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részletét láthatjuk. A jellegzetes dómhomlokzat közepét óriási, mérműves ólomüvegablak tölti ki. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának. A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja. A belső udvarok erre a látványtengelyre csatlakoznak, a jobb oldalon a Hunyadi-udvar, és a bal oldalon a román kori kolostor-kerengő. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteinek másolatai.
1907- Zeneakadémia – Budapest
A VI. kerületben található szecessziós épület 1904-1907 között épült. Az erőteljes homlokzat eredetisége figyelemfelhívó, mögötte az épület is nagy: 2600 négyzetméter.
A Giergl Kálmán és Korb Flóristervei alapján épült palota külső formájának tágassága, széles ablakai az épület jelentőségét sugallják. Belépve a színes és gazdag ornamentikájú előcsarnokba jutunk, amelynek tompított világítása is a szentélyek hangulatát idézi. A koncerttermek közül a Nagyterem a korai hazai vasbeton építészet kitűnő alkotása. A több mint 1200 hallgatót befogadó terem Magyarország legjobb akusztikájú koncertterme. A szerényebb kiképzésű Kisterem 400 ember befogadására alkalmas. Előterében Zichy István magyaros témájú freskója látható. Az épület főhomlokzatának központi motívuma Liszt Ferenc bronz ülőszobra, Stróbl Alajos Telcs Edehat gyermekdomborműve szimbolizálja a zene fejlődését. A kapuzat két oldalán elhelyezkedő kariatidák Senyei Károly munkái. A második emeleti ablakok fölött látható, alkotása. A főbejárat két oldalán elnyúló frizekben Erkel Ferencet és Robert Volkmannt ábrázoló domborművek Maróti Rintel Géza alkotásai, akárcsak az oromzat más kődíszei. A belsőből a Nagytermet feltétlenül ki kell emelni: 25 méter hosszú, 23 méter széles, 16 méter magas. A terem elegáns belső díszítése barna tónusú. A tartópillér nélküli oldalerkélyek az első emelet két hosszoldalán húzódnak teljes szélességben. A páholyok felett, illetve a falakon található domborművek Telcs Ede alkotásai.
A mennyezeten hat darab üvegezett felülvilágító nyílik, ezen kívül az oldalerkélyek fölött festett üvegablakok biztosítják a nappali fényt. A nagyterem első orgonáját a német Voit und Söhne gyár készítette. A 4 manuálos, 74 regiszteres, elektropneumatikus, kúpláda rendszerű hangszer 1907-ben készült el.
1907, Gresham Palota – Budapest
A Gresham biztosító székháza a város egyik legpazarabb palotája, a magyarországi szecesszió műremeke. Az épületre Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a magyarországi historizmus egyik vezető építésze, sok más budapesti épület tervezője, Quittner Zsigmond nyerte el, 1905-1907 között az ő elképzelései alapján épült meg az iroda- és lakóház. Az építész munkatársa Vágó József neves szecessziós építész volt, a gazdag épületplasztikákat olyan kiválóságok készítették, mint Maróti Géza és Telcs Ede, a lépcsőházi üvegablakok Róth Miksa, a kovácsoltvas korlátok Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. Az épület Budapest egyik legnagyobb összterületű lakóháza: 12 000 négyzetméter, három lépcsőháza üvegfedésű passzázsból nyílt, az egyedi burkolólapok a Zsolnay-gyárban készültek. A palota homlokzatáról egy öntudatos angol úr szemléli a forgalmat. Ő Sir Thomas Gresham, aki 1566-ban megalapította a londoni tőzsdét, az utódai által működtetett, angliai székhelyű Gresham Biztosítótársaság névadója. A földszinten kialakított kávéházban működik a Gresham-körnek nevezett baráti társaság, az új magyar művészet egyik izgalmas műhelye.
1911, Népopera – Budapest
A főváros második operajátszásra alkalmas színházépületét, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint, 1911 márciusában kezdték építeni a Tisza Kálmán téren.
A székesfőváros ötven évre ingyenes használatra adta ezt telket a Népopera Részvénytársaságnak. Az új színház meglepően rövid idő, kilenc hónap alatt készült el. Az épületbe belépve 40 méter hosszú és 10 méter széles előcsarnok fogadja a látogatót. A 3167 férőhelyes nézőtér a legnagyobb befogadóképességű ekkor a fővárosban, a földszinten 1644, az emeleti karzaton 1303, a 44 páholyban 220 ülőhely volt; állóhelyet viszont nem létesíthettek. A 14 méter széles, 8 és fél méter magas színpadot, mely tágas hátsó térrel rendelkezik, modern színpadtechnikai eszközeivel szerelték fel. Itt kapott helyet az orgona is. A szuffitákban 40000 gyertyafény értékű izzó ég. A puritán egyszerűséggel megtervezett belső teret a színpadnyílás fölött Pór Bertalan nagyméretű freskója díszíti.
1911, Víztorony – Budapest
A torony építése 1911. évben kezdődött Zarka Elemér műszaki tanácsos tervei szerint, az „Ister” Magyar Vízmű R.-T. létesítette. A víztorony tervezője Dümmerling Ödön építész volt. A tornyot Schreiber Gyula újpesti vállalkozó építette, míg a vasszerkezeteket a Kőbányai gép- és vasszerkezeti műhely, a vasbetonszerkezeteket pedig Melocco Péter R.-T. készítette. Újpest vízművének hatalmas műtárgya az Árpád-úton emelkedő víztorony, mely 1500 köbméteres vasmedencét foglal magában. A medence hengeres részének átmérője 15 m és teljesen megtöltve a vízszín benne mintegy 40 m magasan áll az utca szintje fölött.
1913, Pénzügyminisztérium – Budapest
A Magyar Általános Hitelbank reprezentatív, Alpár Ignác által tervezett, 1909-1913 között épült, eklektikus-szecessziós-modern palotája.
A pénzpalota az egyik legjelentősebb mostanában épült budapesti székházépület,Alpár Ignác egyik fő műve. A föld alatt is komoly építészeti teljesítmény, hiszen két méterrel a Duna vízszintje alá kellett menni az alapokkal - és a pincékben kellett elhelyezni biztonsággal szárazon a trezorokat. Így a lenyűgöző épület egy betonteknőben áll.
Az épület méretét jól jelzi: három belső udvar, két pince, földszint, félemelet, és négy emelet van, a fölött egy tetősor, a forgalmat négy lépcső, egy melléklépcső, öt személylift, egy teherlift, és egy páternoszter lift bonyolítja. A belső előcsarnok falait magyar ruszkicai fehér márvány és francia eskalette márványtáblák borítják. A pénztárcsarnok kilencosztásos, kereszt alaprajzú tere márvánnyal borított, a csarnokot sárga és vörösréz keretekbe ágyazott üvegtető fedi. Metszett, különleges formájú lámpák és kandeláberek, és egy később beépített díszcsillár teszi teljessé a terem eleganciáját. A Közgyűlési terem barokkos, füzéres, kagylós díszítésű tölgyfa burkolatú, kandallóval, színes ólom-üvegbetétes ablakokkal az egyik legszebb terme az épületnek. Az ablakokat Róth Miksa készítette. A tudomány, a gazdaság és a művészetek allegorikus alakjait jelenítik meg. A lépcsőházakban és a főbb, általában vezetői vagy közösségi célokat szolgáló termekben ólomüveg betétes színes üvegablakok díszítik a teret. A díszlépcsők nemcsak elegánsak, de szép ritmusúak is.
A külső és belső szobrászmunkákat Maróti Géza végezte, ő készítette a szobrok nagy részét. A József tér és a Wurm utca sarkán lévő erkély figurális díszeit Telcs Ede, a József téri kocsibejáró fölötti erkély szobrait pedig Moiret Ödön készítette. A pénztár üvegfedele Haas és Somogyi munkája, az üvegfestések, ólomablakok és mozaikok a híres Róth Miksa alkotásai.