FESTŐK

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry számára a művészet feladat ugyancsak a tapasztalat és az ide egyesítése. Ezer szálon kötődik a művészet valóság rendjéhez. Véleménye szerint: ,,a művészet a természet utánzója, a valóság tükrözője.”.Művészetét meghatározta a reneszánszban is ismert két kulcsszó: empíria, idea.
Elítéli a klasszikust, úgy véli, hiányzik belőle az életenergia. A legnagyobb objektivitásra tör. Fontosnak ítéli: a dolgok objektív megfigyelését, és ezt párosítja az egyén víziójával. A megsemmisítésre ítéltetett ellentétek, ezzel ellentétben nem oltják ki egymást, hanem egységet és harmóniát nem nélkülözve a kor leghíresebb-nevesebb festményeiként állnak kiállítva a Műegyetemen. Hatalmas lobogás, fenséges nyugalom a teljesség érzete, a harmónia és a tragikus vergődés egyformán megfér művészetében. Mindemellett az objektív látásmód, az egyéni szuverenitással keveredve erőteljes monumentális kompozícióban talál szintézisre. Képein a természet nem központi motívum, hanem a kifejező eszköz.. Életműve kialakításban így jelentős szerepet kap, a természet, mint kifejezőeszköz, és az objektív látásmód, melynek egyvelegeként létrehozhatja a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb életművét.

Festményei:

Magányos Cédrus	Baalbek	A taorminai görög színház romjai
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban	Vihar a nagy Hortobágyon	Sétalovaglás a tengerparton

Ferenczy Károly

Festő, az impresszionizmus nagy mestere.1893-ban megismerkedett Hollósy Simonnal, és a szabadiskolának tagjaival. 1896-ban a Nagybányára vonult festőcsoport tagjaihoz csatlakozott. Itt megismerkedett: Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Béla festőkkel, és még számos, a magyar művészetben jelentős egyénnel, akik később hatást gyakoroltak művészetére. Stílusa ettől kezdve egyenletesen fejlődött. Fejlődésre ezzel egy időben jelenetős hatást gyakorolt Herterich.

Festményei:

Október	Vörös fal	Artisták	A tékozló fiú hazatérése
Márciusi est	Nyári nap (Majális)	Nyári reggel (Fürdőző fiúk)

Csók István

Festőművész. Hosszú pályáját tekintve, egyike a legtöbb hazai és külföldi elismerést, díjat nyert magyar festőknek. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte. 1886-87-ben a müncheni festőakadémián, majd 1880-tól Párizsban tanult. Évekig Münchenben élt, majd 1896-ban csatlakozott a nagybányai festőcsoporthoz.1911-ben nagy állami aranyérmet nyert. Most gyűjteményes kiállítása megtekinthető, a Műcsarnokban.

Festményei:

Virágcsendélet (Reggeliző-asztal)	Tulipános láda	Tél a tavaszban