Bulvár
"Koburg Lujza hercegnő elszöktetése I."
Egy király leányának évek előtt kezdődött regénye tovább indult a napokban. Lujza belga királyi hercegnő, Kuburg Fülöp herceg neje, miután Mattasich Keglevich Géza tiszttel a főhercegi palotából megszökött, de Zágrábban elfogták, azóta egy elmegyógyító intézetben őrizték. A 47 éves hercegnő, kit Budapest még ifjúkorából ismert megszökött Mattasich Géza segítségével 1898-ban. Lovagját, mikor a zágrábi vendéglőben elfogták őket, elválasztották tőle, katonai bíróság elé vitték, majd fogházba, a hercegnőt pedig gyógyintézetbe.
A szökés és annak részletei is érdeklik a közönséget s a hír élénk izgalomban tartja az egész világ közleményét, Lujza hercegnő bizonyára nem mindennapi esete. Koburg Lujza hercegnő a nyár egy részét egy csöndes fürdőben töltötte, a szászországi Elster-ben, Bajorország és Csehország határához közel. Augusztus 31-ikén reggel, mikor a komorna a hercegnőnek a reggelit akarta bevinni, a szobát üresen találta s az ágy is érintetlen volt. Azzal tehát egészen tisztában voltak, hogy a szöktetést Mattasich Keglevich Géza készítette elő. Táviratilag értesítették dr. Pierson titkos tanácsost, ki Cosvigban a linderhofi szanatórium igazgatója. Az orvos rémülten utazott Elsterbe, de ő sem tudott foglya nyomára találni. Koburg Lujza hercegasszony Elsterben a Wettinerhof-fogadó első emeletén hétszobás lakást bérelt. Augusztus 11-ikén ment Elsterbe egy orvossal és egy ápolóval, akiket Pierson rendelt melléje, továbbá egy udvarhölggyel és három cseléddel. Az ápolónak szigorúan megvolt hagyva, hogy a hercegasszonyt egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie. A szökésből a fogadó személyzete, vagy a portás semmit sem vett észre. Ugyanazon az éjjel eltűnt a fogadó másik vendége is, ki a földszinten, a hercegnő lakása alatt bérelt egy szobát és Weitzer-nek mondta magát. A hercegnő, kit udvari orvosok idegbetegnek és beszámíthatatlan állapotban levőnek nyilvánítottak, hat esztendő óta volt a szanatóriumban felügyelet alatt...
"Két jó barát öngyilkossága"
Budapest egyik belvárosi kis vendéglőjében november 30-ikán két fiatal ember lőtte agyon magát, a 17 éves Kelemen Sándor újpesti és a 16 éves Kassay László.
Hajnalban négy órakor együtt tértek be a Zöld-koszoruba, s meghagyták, hogy reggel nyolc órakor keltsék fel őket. A mondott időre az ajtón zörögtek, de válasz nem jött s így tovább hagyták aludni őket. Délben aztán eljött egy asszony a szállóba és Kassay László nevű fiát kereste, aki megírta neki, hogy a szállodában ma éjjel öngyilkosságot fog elkövetni.
Erre betörték az ajtót, s a két ifjút ott találták halva. Agyon lőtték magukat. A hátrahagyott levélben azt mondják, hogy mindketten ugyanegy leányt szerettek, a ki azonban nem tudott köztük választani. De különben is oly jó barátok voltak, hogy nem kívánt egyik se a másik bánatával boldog lenni. Ezért meghaltak. Az egyik borbély legény volt, a másik lakatos.
"Titokzatos gyilkosság a vasúton"
A Pozsonyból Budapest felé tartó személyvonat harmadik osztályának egyik félreeső helyén január 5-ikén egy 60-65 évesnek látszó embert találtak, átmetszett nyakkal. Még élt és Nánáról bevitték Esztergomban a kórházba. Semmi pénzt nem találtak nála, se oly eszközt, mely igazolta volna, hogy öngyilkosságot akart elkövetni. Az orvosok mindent elkövettek, hogy életben maradhasson. A szerencsétlen ember magához is tért, elmondta, hogy Paur János a neve, gépész és Rákos-Palotán lakik. Értesítették nejét, aki azonnal Esztergomba sietett és ott a rendőrségnek azt adta elő, hogy férjének semmi oka sem lehetett öngyilkosságra. Paur később ismét magához térve, elmondta, hogy rablógyilkosság áldozata. Mikor a félreeső helyre belépett, már ott volt egy himlőhelyes ember, aki hirtelen átkarolta, gyorsan végzett vele, átkutatta zsebeit, és ötven korona pénzét elrabolta. Paur nem tudja, mivel vágta meg támadója. A szerencsétlen ember január 10-ikén délután meghalt.
"New-York város a magyarokért"
Az Egyesült Államok által fenntartott nyilvános könyvtár igazgatósága a New- Yorkban lakó mintegy 80 ezernyi magyar ember érdekében a városi könyvtárban magyar osztályt nyitott.
A könyvtár igazgatósága erről magyar nyelven írott levélben értesíti Zseni Józsefet, az Országos Nemzeti Szövetség igazgató-elnökét azzal a kéréssel, hogy a könyvtár részére magyar művekből tisztelet-példányokat adományozzon. Az Országos Nemzeti Szövetség elnöksége hálás elismerését fejezte ki New-York város könyvtár igazgatóságának s felhívást intéz ez úton könyvek adományozása végett a hazai könyvkiadókhoz, könyvkereskedőkhöz, köz- és magánkönyvtár tulajdonosokhoz, írókhoz és mindazokhoz, a kik az amerikai magyarok érdekében áldozni készek, hogy New-yorki magyar könyvtár gyarapítására könyveket adományozni s ezeket az Országos Nemzeti Szövetség címére ( Budapest, IX. ker., Köztelek-utca 8. szám) december 10-ig beküldeni szíveskedjenek.
"A király itthon"
Kedves Istenhozottal fogadta Budapest közönsége, hosszabb itthon tartózkodásra hazaérkezett ősz királyunkat. Amerre fogadja és kísérete elhaladt, a várakozók tízezrei mindenütt őszinte üdvkiáltásokkal fogadták. Az agg király, a ki komoly betegsége óta most először van hű magyar népe között – látszólag igen nagy örömmel fogadta a szeretetnek ezt az impozáns megnyilatkozását, a mely mindannyiszor megismétlődött, valahányszor a főváros útvonalain elrobogott a király fogata. A király megérkezését követő harmadik napon volt Erzsébet királyné halálának tízedik évfordulója, melyet ez alkalommal sokkal bensőség teljesebben ünnepelt meg a főváros közönsége.
"Bonyodalmak egy örökség körül"
Rosenberg Gyula hagyatéka
Néhány nappal ezelőtt elhunyt Rosenberg Gyula munkapárti képviselő. Hátrahagyott vagyonának igen érdekes története van. A szerencse lovagja volt ez az ember, ezer kalandot élt át életében, bejárta az egész világot s nagy vagyonát határtalan szerencséjével és bátorságával szerezte. A kártya és a lóverseny dédelgetett lovagja volt, párbajhős; egy Batthyány grófot párbajban ölt meg s mindez az egész élete a nagystílű, bátor, szerencsés, kalandos történeteknek egész sorozata lehetne.
Ez a nagystílű jellemvonás meg van Rosenberg Gyula egész családjában s éppen ez okoz bonyodalmat most a hagyaték körül. Rosenberg Gyula egyik fivére, Rosenberg Lajos volt az, aki mint a kiscelli takarékpénztár igazgatója szenzációs és vakmerő szabálytalanságok elkövetése után Amerikába szökött.
Rosenberg Gyula másik fivére budapesti patikus volt. Ez örökölhetné a vagyont, de itt meg az a baj, hogy ennek a fia, aki szintén patikus és Rosenberg Emilnek hívják, szintén Amerikába ment bizonyos, komoly okok miatt. Nem volt más hátra, mint Rosenberg Emil kisfiát tenni meg örökösnek, mert más hozzátartozói különböző oknál fogva nem örökölhetik. S a legérdekesebb az egészben, hogy éppen ennek a fiúnak nem lesz szüksége pénzre, amennyiben édesanyja, ha Amerikában élő férjétől sikerül elválnia, férjhez fog menni Budapest egyik legelőkelőbb pénzintézet vezérigazgatójához.
Ez a a Rosenberg Gyula hagyatékának kalandos története. Az egész család nagystílűsége ütközik ki ebből az egész esetből.