Sport Hír
"Megvan Magyarország első olimpiai érme Párizsban " /1900/
Bauer Rudolf megszerezte első aranyérmét a Párizsi olimpián: A diszkoszvetést a Bois de Boulogne bokros-fás parkjában rendezték, 20 résztvevővel. Bauer becélzott két ág között egy rést, új dobótechnikájával, s 36 méter 4 centiméterrel megnyerte a versenyt. Ő „all round” (sokoldalú) sportoló: birkózott, úszott, tornászott. 1897-ben a magyarországi első egyesületi labdarúgó mérkőzés győztes csapatának is tagja volt. A BTC (Budapesti Torna Club) egyesületbe igazolt, ahol az atlétika, a diszkoszvetés lett sporttevékenységének fő iránya. Magyarország első diszkoszvető bajnoka lett 1897-ben, 31 méter 15 centiméteres dobásával. Ekkorra már 190 cm magas, „bivalyerős”, ugyanakkor intelligens személyiséggé érett.
"Halmay Zoltán a világ legjobb sprinter úszója" /1904/
Második olimpiáján, melyet St. Louis-ban rendeztek 50 yard gyorson és 100 yardon két aranyérmet is szerzett Halmay Zoltán. A 100 yardos bajnokságban legyőzte az angolok büszkeségét, a verhetetlennek hitt rövid táv úszót, J. H. Derbyshiret és az angol amatőr rekordot, amely egyszersmind a világrekord is, 59 mp.-es idejével 3/5 mp.-el megjavította. Első olimpiáján, az 1900-as párizsi olimpián két ezüstérmet és egy bronzot szerzett nekünk, 200 méter gyorson, valamint a 400 méter gyorson. A bronzot az 100 méter gyorson szerezte. Úszónk Igazi all-round sportember, aki amellett, hogy úszásban a világhírig jutott, emellett kiválóan vízilabdázik, jéghokizik, evez, valamint remek labdarúgó volt a MUE csapatában. 1900-ban nyerni tudott az összetett országos gyorskorcsolya-bajnokság 5000 méteres versenyszámában is!
"Visszavonul a Magyar Delfin" /1904/
Az első és második olimpiai bajnokunk /úszásban/ és későbbi labdarúgónk bejelentette visszavonulását az aktív sportolástól!
Legelső aranyérmét 1896-ban szerezte az athéni olimpián 100 méteres távon, később pedig az 1200-as távon is elnyerte az első helyezésért járó jutalmat!
A győzelmeit látva a görögök hatalmas ünneplésben részesítették az úszósport első olimpiai bajnokát. A görög király az általa adott fogadáson megkérdezte tőle: „Hol tanult meg ilyen jól úszni?” Mire ő azt válaszolta: „A vízben”.
A sikerek ellenére nem tartott sokáig az úszópályafutása, ugyanis elkezdett tornázni, később pedig kiváló labdarúgó is lett.
"Nemzetközi díjbirkózás a Beketow-czirkuszban" /1906/
Augusztus hó 27-e óta nagyszabású díjbirkózás folyik a városligeti Beketow-czirkuszban. Beketow igazgató már két év óta készülődött erre a versenybirkózásra és világ minden tájékára felszólítást küldött a hírnevesebb birkózókhoz, hogy őket a részvételre megnyerje. A győztesnek és a helyezetteknek magas pénzdíjakat tűzött ki, aminek meg volt az eredménye; huszonnyolc jókedvű birkózó jelentkezett a versenyre.
A huszonnyolc birkózó közül testi erő, valamint ügyesség és igen nagy rutin miatt kiválik Lurick (orosz) világbajnok. Az ő birkózása az egész verseny attrakciója. Nem hisszük, hogy most legyőzöttre találna. Az esténként folyó mérkőzésekben részt vesznek még a következők: Beaucairois világbajnok, Soloviev charkovi (orosz) diák, Constant le Marin (francia), Wilson (svéd), Van der Gold (holland), Paxon( amerikai), Peyrouse-spanyol, Scneider (német), Vasilescu (román), Pietro (bolgár), stb.
"A londoni olimpián aranyérmet szerzett Weisz Richárd" /1908/
AZ MTK izomkolosszusa a szőnyegen nyert két magyar bajnoksága után az 1908-as londoni olimpián kötött fogású nehézsúlyban (93 kg felett) aranyérmet szerzett hazánknak. Richárd kortársai közül fékezhetetlen magatartásával tűnt ki és nem akadt olyan balhé a budapesti Belvárosban melyben ne lett volna benne. Első versenyét távolugrásban nyerte, majd diszkosz- és kalapácsvetésben, aztán rúdmászásban és függeszkedésben sem talált legyőzőre. A magyar bajnokságon előbb a középsúlyú mezőnyön gázolt át, majd az aranyéremért ripityára verte a könnyűsúly bajnokát, Erődy Bélát. 1905-ben pedig bajnoki címhez segítette az MTK kötélhúzó szakosztályát. A Londonban aratott győzelme után a legerősebb magyar emberként emlegetjük.
"Visszavonult Halmay Zoltán" /1908/
Úszónk 1881. június 18-án látta meg a napvilágot a Pozsony megyei Dubrava tanyán. Emil, István és József fivéreivel együtt úszni kezdett a dunai Beitscher uszodában.
Tizenhárom magyar bajnokságot nyert, sőt angol, német és osztrák bajnoki címeket is szerzett. Három olimpián és az 1906-os athéni, soron kívüli ötkarikás versenyen is szerepelt. Első olimpiáján, az 1900-as párizsi olimpián két ezüstérmet és egy bronzot szerzett, majd második olimpiáján, melyet 1904-ben rendeztek St. Louis-ban két aranyérmet tudhatott a magáénak. A londoni 1908-as olimpián egy ezüstöt szerzett 100 méter gyorson és tagja volt a szintén második helyen végző 4x200 gyorsváltónak Munk Józseffel, Zachár Imrével és Las-Torres Bélával.
"Újabb aranyat szerzett Magyarország Stockholmban" /1912/
Az 1912-es Stockholmi olimpián kard egyéniben 6 győzelemmel aranyat szerzett Fuchs Jenő, aki tagja volt a nyertes kardcsapatnak is, ahol Berti László, Földes Dezső, Gerde Oszkár, Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, Tóth Péter és Werkner Lajos csapattársa volt.
Első olimpiai kardvívó bajnokunk az 1908as londoni olimpiában szerezte meg első aranyérmét kard egyéniben, szintén 6 győzelemmel, valamint ugyanitt a győztes kardcsapat tagja is volt, amiben Földes Dezső, Gerde Oszkár, Tóth Péter és Werkner Lajos társa volt.
Nagyszerűen elsajátította az olasz kard iskola művészi szépségű mozzanatait, egyesítve azt a nagy múltú magyar kardvívás hagyományaival, így egymásután szerezve a győzelmeket. Nemcsak változatos pengeművészetével és rettegett elővágásaival, de nyugodtságával és erős idegekkel is a magyar kard hegemóniáját megalapozó sportember. Különc egyéniség. Az alacsony, zömök termetű vívónk óvatos pengejáték közben vonja el ellenfelei figyelmét és villámgyors, egyenes támadásokkal szerzi találatait.